Lődörgő Hollandi

ha emlékeztek, ott hagytuk abba, hogy útban Zambiába sikeresen odaadományoztunk tizennyolcezer dollárt a reptéri tolvajoknak ...

Helló Mindenkinek!

Vasárnap hajnalban érkeztem vissza Zambiából. Lehet, hogy ez túlzottan önközpontú gondolkodásra vall, de szeretném elmondani, hogy túléltem az utat.

Vasárnap megyek Zambiába. Ezzel kapcsolatban napok óta ígérgetek egy blogot "Zambia Mínusz Egy" címmel. Hát itt van. Nem lesz olyan poénos, mint az előzőek, hacsak nem találja valaki hihetetlenül humorosnak, hogy mivel egy régi utamról írok, ezért nem az "egy" hanem a "mínusz egy" sorszámot adtam neki. Na, ha mindenki jól kikacagta magát, akkor lehet olvasni a blogot!

Ennek a blognak az adja az apropóját, hogy tegnap jöttem meg Dél-Afrikából. Na, ha valaki most azt várná, hogy az általam leterített oroszlánokról és elefántokról fogok áradozni, akkor az még most kapcsoljon át a National Geographic-ra, mielőtt csalódás érné. Talán az egyetlen állat amit elejtettem Afrikában az a busz ablakában pofátlanul zümmögő légy volt. (Utána azért rossz volt a lelkiismeretem... Szerencsétlen nem tudhatta, hogy idegesít. Na mindegy, mondjuk rá, hogy ez volt a sorsa.)

Utazás Pekingbe... Hol is kezdjem? Az Boeing 747-es felső fedélzetén átélt szenvedéseimet nem kell újra ecsetelnem. Vacak egyenkaja, gyér borválaszték, képzetlen személyzet. Még azt sem voltak képesek megmondani, hogy melyik bor illik a tamaridszószos sült gombafejekhez! Mindegy, választottam egyet de az íze valahogy nem harmonizált teljesen a főétellel. A desszertként felszolgált sült papajánál már nem is próbálkoztam, portóit kértem hozzá és kész. Tudom, barbárság de mi tegyek? Ilyenkor mindíg Szolzsenyicin művei jutnak eszembe, hogy az embernek meg kell őriznie méltóságát, akármilyen körülmények közé kerül is. Ivan Gyenyiszovics-ra gondoltam és leerőltettem még egy pohár portóit.

Sajnos június 15-ig nem utazom sehova, de gondoltam addig sem fosztom meg a világegyetemet a gondolataimtól.  Szóval eltöprengtem, miről is írhatnék, ami utazással kapcsolatos és érdekelhet pár embert?  No, ez lett belőle:

No, ha valakit netán érdekel, épp most érkeztem vissza Nairobi-ból.  Két napot voltam ott, de mit ne mondjak ez is, több volt mint amire valahais vágytam.

Este kilenc körül indul a gépünk Vietnámba, Bangkok-on keresztül. Boeing 747, Business Class, felső fedélzet. Szokásos menü, marinált lazaccsíkok spenótágyon, creme brule desszertnek. A borválasztékot is növelte a KLM, ezen a járaton például kínai édes chardonnay-t ajánlanak a lazachoz. A desszert borral azomban nem kockáztok, maradok a jól bevált portóinál. A hatodik pohár után nyugtalanító kérdés ébred szunnyadni vágyó lelkemben: tényleg helyénvaló-e hogy én portói ivással szolgálom a világbékét? Pár perc gondolkodás után megtalálom a választ: Igen.

Csodálatos időben érkeztünk Máltára: a család, én meg a hátizsákom. Az, hogy a bőröndöm milyen időben érkezett meg és hova, talán már sosem fog kiderülni. Bár a második napon örömmel tudatták velünk, hogy már Rómában van, végül csak a negyedik napon érkezett meg - Berlinből. Luthansa-val. Igazság szerint én azon sem lepődtem volna meg, ha NASA-val jön, mert ennyi idő alatt akár a Holdat is megjárhatta volna. Mindegy, az a lényeg, hogy mi magunk rendben megérkeztünk!

Kedves James barátom hosszas nyaggatása után elhatároztam, hogy beregisztrálok itt is egy blogot. Na nem mintha az a két olvasó aki a lodorgo.blog.hu -ra téved sokat reklamált volna nálam, hogy vigyem ide vagy oda az írásaimat...